Az ellenőrzési tervet a kamara elnöksége
2025. december 1. napján elfogadott 3/2025. (12. 01.) határozatával hagyta jóvá.
A kamarai hatósági eljárásokról szóló 12/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Ühe.) 2.10.2. pontjában, valamint az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről szóló 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: MÜK Pmt. szabályzat) 11.1 pontjában foglaltak és a Kecskeméti Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnökségének 32025. (12. 01.) számú jóváhagyó határozata alapján jelen ellenőrzési terv rögzíti a Kamaránál a 2026. évre, mint tárgyévre tervezett ellenőrzések tárgyát, ütemezését, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzés eszközét és szempontrendszerét.
II.
A pénzmosási hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos kamarai, elnökségi
és kapcsolódó feladatok
1. Éves pénzmosási ellenőrzési terv előterjesztése az Elnökség részére, és annak elfogadása
Felelős: Elnök
Határidő: tárgyévet megelőző év, legkésőbb november 30. napjáig megtartott elnökségi ülés[S1]
2. Az elfogadott éves pénzmosási ellenőrzési terv honlapon történő közzététele
Felelős: Titkár
Határidő: tárgyévet megelőző év november 30. napjáig (a kamarai hatósági eljárásokról szóló 12/2017. (XI.20.) MÜK szabályzat alapján)
3. Vizsgálóbiztos és vizsgálók kijelölése
Felelős: Elnök
Határidő: folyamatos az elnökségi ülések időpontjában
A Kamara Elnöksége az ellenőrzési tevékenység vezetését végző Vizsgálóbiztost (a továbbiakban: Vizsgálóbiztos) külön határozatban választja meg. A Kamara Elnöke (a továbbiakban: elnök) az ellenőrzések végzésére további legalább 5 fő kamarai tagot Vizsgáló feladat ellátására bíz meg (a továbbiakban: Vizsgáló) azzal , hogy a vizsgálók között legalább 1 fő kamarai jogtanácsos.
4. Vizsgálóbiztosok megbízási díjához kapcsolódó költségvetés előterjesztése elnökségi elfogadásra.
Felelős: Titkár
Határidő: az éves költségvetés elfogadásakor.
5.Vizsgálóbiztosok megbízási szerződéseinek, a vizsgálóbiztosok elnökségi felhatalmazásának (megbízólevél) áttekintése, szükség szerinti módosítása (adatok aktualizálása)
Felelős: Elnök
Határidő: folyamatos az elnökségi ülések időpontjában
6. Megbízási szerződések aláíratása Kamarán belül/megbízási szerződések vizsgálók általi aláíratása
Felelős: Elnök
Határidő: folyamatos
7. A vizsgálók elnökségi felhatalmazásának (megbízólevél) aláíratása Kamarán belül
Felelős: Elnök
Határidő: folyamatos
8. A pénzmosás megelőzési hatósági ellenőrzések gyakorlata
A hatósági ellenőrzés megindítása (a hatósági ellenőrzésre kijelölt praxis értesítése) a területi kamara elnöksége általa kijelölt tisztségviselő által
Felelős: Titkár
Határidő: az elnökségi ülések időpontja szerint
10. Vizsgálókkal kapcsolatfelvétel, aktuális kérdések/felmerülő kérések, problémák átbeszélése
Felelős: Elnök
Határidő: folyamatos
11. Hatósági ellenőrzés lefolytatása
Felelős: elnök által kijelölt vizsgálóbiztos
Határidő: a hatósági ellenőrzés elrendelésétől számított három hónap (indokolt esetben további három hónappal meghosszabbítható)
12. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek aláíratása és a vizsgálói díj kifizetése céljából továbbítása a kamara pénzügyi részlegének
Felelős: Elnök vagy elnökhelyettes
Határidő: jegyzőkönyv beérkezésétől 30 nap
13. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv áttekintése, a hatósági ellenőrzés lezárása és megküldése az ellenőrzött praxis részére vagy szükség esetén továbbítása a kamara fegyelmi részlege számára
Felelős: Titkár az elnökség döntése szerint
Határidő: jegyzőkönyv beérkezésétől 30 nap
14. A kockázati besoroláson túli speciális, hatósági ellenőrzés elrendelését igénylő esetek
Felelős: Elnök
Határidő: soron következő elnökségi ülések időpontja szerint
15. A NAV PEI jelzése miatt és a Kamara fegyelmi részlegétől érkező megkeresések okán lefolytatott hatósági ellenőrzések utómunkái, visszajelzés NAV PEI és fegyelmi részleg felé
Felelős: Elnök
Határidő: jegyzőkönyv beérkezésétől 15 nap[S2]
III.
Az Ellenőrzés
Kockázati besorolás, az ellenérzés tárgya, az ellenőrzések típusai,
alanyi köre, besorolás, jogorvoslat
1./ A kamara az ellenőrzés személyi hatálya alá tartozó személyeket első alkalommal kockázatfelmérő kérdőív / értékelés készítésére hívja fel. A kérdőívek alapján, jelen szabályzat rendelkezései szerint történik az ellenőrzés személyi hatálya alá tartozók kockázati besorolása és ellenérzése.
2./ Az első besorolást követően az elnök kétévente az aktuális év május 31. napjáig minden ellenőrzésre kötelezettet kockázatfelmérő értékelés készítésére hívja fel, mely alapján a kockázatértékelést aktualizálja, és módosítás esetén a besorolást az érintett ügyvéddel határozatában közli. Amennyiben az ügyvéd kockázati besorolása nem módosul, erről külön határozatot nem kell hozni.
3./ Amennyiben az ellenőrzés személyi körébe tartozó a III/1./ és 2./ pont szerinti felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy „magas” kockázati kategóriába tartozik, és ekként kell őt besorolni (besorolását módosítani).
4./ A kamara a magas kockázati besorolású ügyvéd esetében évente legalább egyszer, az átlagos kockázati besorolású ügyvéd esetében négyévente legalább egyszer, míg az alacsony kockázati besorolásúak esetében ötévente legalább egyszer ellenőrzi az ügyvédet.
5./ Az elnök a magas kockázatú 9.1. c)-h) pontokban felmerült esetekben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül határoz (7.2. , 9.5.).
6./ Az elnök indokolás nélkül, bármikor elrendelheti bármely ügyvéd ellenőrzését. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A rendszeres ellenőrzések, mint komplex ellenőrzések tárgyát az alábbi tárgykörök vizsgálata képezi:
A Kamara soron kívüli ellenőrzést folytathat le bármely ellenőrzési tárgykörben, amennyiben a rendelkezésére álló, vagy tudomására jutott információk alapján azt az adott ellenőrzés elrendelésére vagy lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerve vagy tisztségviselője szükségesnek tartja.
A Kamara hatósági megkeresés alapján – amennyiben a megkeresés teljesítésének jogszabályi feltételei adottak – a megkeresés tárgyát képező tárgykörben célellenőrzést folytat le. A célellenőrzések a rendszeres ellenőrzésekkel együtt is lefolytathatóak.
Az ellenőrzés személyi hatálya
7.4.1. Az Ellenőrzési Terv hatálya alá tartoznak az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 4. § (1) bekezdése szerint ügyvédi tevékenységet folytató alábbi személyek:
a) ügyvéd,
b) európai közösségi jogász,
c) külföldi jogi tanácsadó,
d) kamarai jogtanácsos,
e) alkalmazott ügyvéd,
f) alkalmazott európai közösségi jogász
függetlenül attól, hogy milyen formában folytatják az ügyvédi tevékenységét (a továbbiakban együttesen: ügyvéd)
7.4.2. Az ügyvédi tevékenységet munkaviszonyban folytató személyek ellenőrzését a vizsgáló a munkáltatóval együttműködve végzi. A vizsgáló a vizsgálat elrendeléséről és az ellenőrzés befejezését követően annak eredményéről a vizsgálat alá vont ügyvéd munkáltatóját értesíti.
8. A kockázati besorolás
8.1. A 7.4.1. pontban meghatározott személyi kör kérdőívre adott nyilatkozata szerint az Elnök a vizsgálat eredménye alapján határozatával
kockázati kategóriába sorolja be.
A rendszeres ellenőrzéssel érintettek körének meghatározására MÜK Pmt. szabályzat 10.1. pontja szerinti kockázati csoportba sorolás előző évi eredménye szerinti besorolások alapján (a továbbiakban: Pmt. kockázati besorolás), az alábbiak szerint kerül sor:
„Magas” kockázatúként kell besorolni az Ügyvédet,
Az előző évi kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján magas Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek vonatkozásában a Kamara – tekintettel arra, hogy ezen kockázati csoportba sorolt alanyi kör vonatkozásában az Üttv. 186. § (6) bekezdése alapján évente ellenőrzést kell folytatni – a tárgyévben ellenőrzést folytat le.
„Átlagos” kockázatúként kell besorolni az Ügyvédet,
Az előző évi kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján átlagos Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek közül a Kamara – tekintettel arra, hogy ezen kockázati csoportba sorolt alanyi kör vonatkozásában az ellenőrzési terv alapján legalább 4 évente kell ellenőrzést folytatni – az érintett alanyi létszám negyede vonatkozásában végez ellenőrzést.
„Alacsony” kockázati besorolásúként kell besorolni minden ügyvédet, az ellenőrzési terv
szerint ilyen besorolást kapott, és egyéb körülmény miatt nem tartozik magas vagy átlagos
kockázati besorolás alá.
Az előző évi kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján alacsony Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek közül a Kamara – tekintettel arra, hogy ezen kockázati csoportba sorolt alanyi kör vonatkozásában az Üttv. 186. § (6) bekezdése alapján legalább ötévente ellenőrzést kell folytatni – az érintett alanyi létszám ötöde vonatkozásában végez ellenőrzést.
A rendszeres ellenőrzéssel érintett ügyvédek konkrét körét a 2017. évi LXXVIII. tv (Üttv.) 171 § (1) bekezdése valamint jelen ellenőrzési terv alapján a Kamara elnöke legkésőbb a kockázati besorolást tartalmazó határozatok kiküldését követő 30. napig meghatározza.
Az ellenőrzésre kijelölés során törekedni kell arra, hogy az érintett alanyi körbe sorolt, legrégebben ellenőrzött ügyvédek a tárgyévi ellenőrzés alanyai között szerepeljenek.
Az ellenőrzésre kijelölés során biztosítani kell a véletlenszerűség érvényesülését.
Soron kívüli és célellenőrzések esetében a vizsgálattal érintett alanyi kört az ellenőrzés elrendelését megalapozó intézkedés vagy körülmény határozza meg.
Az Elnök a jelen Ellenőrzési Terv kiadásától számított 90 napon belül az Ügyvédek kockázati besorolásáról szóló határozatot valamennyi Ügyvédnek megküldi, akinek az még nem került megküldésre. A besorolás addig érvényes, amíg annak módosításáról az Elnök újabb határozatot nem hoz. A kockázati besorolásról szóló határozat ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül – jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a területi elnökséghez fellebbezhet az, akinek az jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. (2017. évi LXXVIII. tv. 168. § (2) bekezdése)
A rendszeres ellenőrzések tárgyát az ellenőrzéssel érintett ügyvéd 2025. évi tevékenysége képezi, azzal, hogy az ellenőrzés a 2025. évben lezárt és folyamatban lévő ügyekre terjed ki. Az ellenőrzés a 2025. december 31. napján még folyamatban volt ügyek vonatkozásában kiterjed az ellenőrzés lezárásáig bekövetkezett fejlemények vizsgálatára is.
Soron kívüli és célellenőrzések esetében a vizsgálattal érintett időszakot az ellenőrzés elrendelését megalapozó intézkedés vagy körülmény határozza meg.
A jelen ellenőrzési terv alapján felmerülő ellenőrzési és kockázati csoportba sorolási feladatok tervezett határideje az alábbiak szerint alakul.
A 2025. évi tevékenységre tekintettel történő kockázati besorolás alapját képező kérdőíves adatfelvételt legkésőbb 2026. április 30. napjáig hozzáférhetővé kell tenni az érintettek számára, azzal, hogy a válaszadás határideje a kérdőív közzétételétől 15 naptári nap.
Az ellenőrzések lefolytatása 2025. év során, folyamatosan történik.
A Kamara elnöke az egyes konkrét ellenőrzések lefolytatását a vizsgálatra kijelölt alanyi kör vonatkozásában – a vizsgálóbiztossal egyeztetve, az eljárási határidőkre is figyelemmel – egyedi határozatokkal rendeli el.
Az ellenőrzések lefolytatásának elrendelése során a magas Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek vonatkozásában ügyelni kell az ellenőrzési gyakoriságra vonatkozó minimumszabály tiszteletben tartására.
A tárgyévben vizsgálatra kijelölt ügyvédek személyéről a vizsgálóbiztos előterjesztése alapján
az elnök fél évente dönt.
Az ellenőrzések lefolytatása során a vizsgálóbiztos ill. a vizsgálók a jogszabályokban és MÜK szabályzatokban meghatározott ellenőrzési eszközök igénybevételére jogosultak.
A Kamara a bacskamara.tavugyintezes.hu címen elérhető, a nyilatkozattevők hiteles azonosítását biztosító elektronikus ügyintézési portál útján biztosítja a kérdőíves adatfelvétel és nyilatkozattétel lehetőségét, azzal, hogy az adatfelvételi megoldások fejlesztése folyamatos.
A Kamara a 2026. évi rendszeres ellenőrzések vonatkozásában legalább 60 (hatvan) helyszíni ellenőrzés lefolytatását irányozza elő.
Az előző évi MÜK Pmt. szabályzat szerinti kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján magas Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek esetében helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni.
Az előirányzott helyszíni ellenőrzési keretszám fennmaradó részét az átlagos, illetve alacsony Pmt. kockázati besorolással rendelkező, ellenőrzésre kijelölt ügyvédek köréből sorsolással kell feltölteni, akként, hogy
A vizsgálóbiztos a helyszíni ellenőrzést kizárólag kivételesen indokolt esetben, a Kamara elnökének jóváhagyásával mellőzheti. A Kamara elnöke a helyszíni ellenőrzés mellőzésének jóváhagyásakor meghatározott ellenőrzési cselekmények végrehajtását előírhatja.
A helyszíni ellenőrzés
Az ellenőrzés módja
Az előző évi MÜK Pmt. szabályzat szerinti kockázati besorolás tárgyában hozott végleges döntés alapján alacsony és átlagos Pmt. kockázati besorolással rendelkező ügyvédek esetében az ellenőrzést –14.2. (iii) pontban foglalt kivétellel – elsősorban a bacskamara.tavugyintezes.hu címen elérhető, a nyilatkozattevők hiteles azonosítását biztosító elektronikus ügyintézési portál útján felvett kérdőíves ellenőrzéssel kell lefolytatni.
A kérdőíves adatfelvétel keretében, vagy amellett nyilvántartásokra, illetve egyes ügyekre vonatkozóan adatbemutatás teljesítése is előírható.
Amennyiben a kérdőíves ellenőrzés adatai alapján az ellenőrzés nem zárható le, a vizsgálóbiztos jogosult további intézkedések alkalmazására, azzal, hogy helyszíni ellenőrzés lefolytatására ilyen esetben a Kamara elnökének jóváhagyásával kerülhet sor.
A rendszeres ellenőrzések fő fókuszát a vonatkozó jogszabályok és MÜK szabályzatok által meghatározott peremfeltételek és keretrendszer rendelkezésre állása, a vonatkozó előírásokkal kapcsolatos ismeretek meglétének és tudatosságának vizsgálata képezi.
A rendszeres ellenőrzések keretében végzett vizsgálatok során a vonatkozó kötelezettségek gyakorlatban történő alkalmazása véletlenszerűen kiválasztott 1-2 ügy dokumentumainak vizsgálatával történik.
Az ellenőrzés lefolytatása nem jár az ellenőrzési időszak teljes ügyállományának ellenőrzésével, és nem minősíti az ellenőrzési időszakban keletkezett ügyekkel kapcsolatos ügyvédi intézkedéseket Kamara által felülvizsgáltnak.
Az egyes ellenőrzési tárgykörök vonatkozásában az ellenőrzés kiterjed különösen, de nem kizárólagosan az alábbi szempontok vizsgálatára:
A soron kívüli és célellenőrzések lefolytatása során az adott ellenőrzés jogalapját képező intézkedésben, határozatban, megkeresésben foglalt szempontokat kell – a vonatkozó jogszabályok és MÜK szabályzatok keretei között – érvényre juttatni.
13.4.1.A vizsgálóbiztos a vizsgálatot az ellenőrzés megindításától számított három hónapon belül köteles befejezni. Indokolt esetben ez a határidő egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható. A vizsgálóbiztos eljárását az ellenőrzési megállapítások ellenőrzött ügyvéd felé történő közlésével kell befejezettnek tekinteni.
13.4.2. A vizsgálat eredményéről a vizsgálók minden esetben jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza:
a. a helyszíni ellenőrzés helyét, idejét;
b. a helyszíni ellenőrzésen jelenlévők nevét, beosztását;
c. az ellenőrzésre kijelölt ügyek rövid megjelölését;
d. az ellenőrzött ügyekkel összefüggésben feltárt hiányosságokat vagy azt a tényt, hogy az ellenőrzés hiányosságot, hibát nem tárt fel;
e. a vizsgálók által megtett intézkedéseket;
f. a jelenlévők aláírását.
13.4.3. A vizsgálatot végzők a 13.4.2. pont szerinti jegyzőkönyvet a vizsgálat befejezését követő 8 napon belül az Elnökség részére megküldik.
13.4.4. Az ellenőrzés során a törvény által védett titok megőrzését az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (2)-(3) bekezdése szerint kell biztosítani. Ha az ellenőrzés során minősített adat megismerése válik szükségessé, vizsgálóbiztosként és vizsgálóként csak olyan személy járhat el, aki minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti felhasználói engedéllyel rendelkezik.
13.4.5. A vizsgálóbiztos a vizsgálat folyamán az általa jogsértésért felelősként megjelölt személlyel a megállapításait az ellenőrzési megállapítások közlése előtt ismerteti, és írásbeli magyarázatot kér. A jogsértésért felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot nyolc napon belül köteles megadni.
13.4.6.A vizsgálóbiztos az ellenőrzést ellenőrzési megállapításokkal zárja, amelyet meg kell küldeni az ellenőrzött ügyvédnek, valamint ellenőrzött kamarai jogtanácsos esetén – a munkáltatóra vonatkozó bejelentésekre vonatkozó rész kivételével – a munkáltató részére is, aki arra nyolc munkanapon belül írásban észrevételeket tehet. Ha az észrevételekben az ügyvéd, illetve a munkáltató jelzi, hogy az ellenőrzési megállapítások alapján a szükséges intézkedéseket elrendeli, az intézkedésekről további nyolc napon belül tájékoztatni kell a vizsgálóbiztost ill. a vizsgálót.
13.4.7. A vizsgálóbiztos az intézkedésekről adott tájékoztatás beérkezését, illetve az észrevételre vagy az intézkedésre biztosított határidő eredménytelen (észrevétel vagy jelzés nélküli) elteltét követő nyolc napon belül köteles az ellenőrzés iratait az elnöknek zártan kezelve megküldeni.
13.4.8. Az ügyvéd kötelezettségeit teljesítettnek kell tekinteni, ha az ügyvéd, illetve a kamarai jogtanácsos munkáltatója a vizsgálóbiztos megállapításainak kézhezvételét követően megfelelő intézkedéseket tett, és azokról – hitelt érdemlően – tájékoztatta a vizsgálóbiztost.
13.4.9. Amennyiben a vizsgálat csak kisszámú, kisebb súlyú hibát, hiányosságot tárt fel, a vizsgálók jogosultak arra, hogy az ellenőrzött ügyvédet az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben rövid határidő tűzésével annak megszüntetésére hívják fel. Az ellenőrzött ügyvéd köteles a megadott határidőn belül a hiba, hiányosság megszüntetését igazolni, melyek a vizsgálók jogosultak ellenőrizni.
13.4.10. Amennyiben a vizsgálat az ellenőrzött ügyvédnél
a. nagyobb számú hibát, hiányosságot,
b. akár egyetlen súlyos, nem kijavítható hibát, hiányosságot tárt fel, vagy
c. a vizsgálati jegyzőkönyvben foglalt felhívás ellenére nem került sor a kisebb hiba, hiányosság kijavítására,
a vizsgálók javaslatot tesznek az ellenőrzött ügyvéddel szembeni fegyelmi és/vagy büntető eljárás megindítására. A javaslatot a vizsgálóbiztos az érintett vizsgálati anyaggal együtt az elnökhöz továbbítja, aki intézkedik a fegyelmi vagy büntetőeljárás kezdeményezéséről
13.4.11. Amennyiben a vizsgálat az ellenőrzött ügyvédnél olyan hibát, hiányosságot tár fel, mely a Pmt. törvény szerint bejelentési kötelezettség alá esik, az elnök a bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében intézkedik.
13.4.12. A vizsgálatok iratait a kamara 3 évig őrzi meg. Ha a vizsgálati jegyzőkönyv, illetve záró jelentés nyomán az elnök kezdeményezésére az ellenőrzött ügyvéd ellen valamely eljárás indul, a 3 évi időtartamot ezen eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.
A táblázatban megjelölt egyes kérdésekre adott válaszok függvényében 1 (alacsony), 2 (átlagos) és 3 (magas) kockázati pont kerül kérdéskörönként megállapításra.

A maximálisan elérhető pontszám 36 pont, a kérdőív kitöltését követően az egyes kérdésekre adott válasz alapján megállapított részpontszámok összegének adott harmadokba tartozása alapján történik meg a kockázati besorolási alapérték meghatározása (0-12 Alacsony, 13-24 Átlagos, 25-36 Magas).
Amennyiben egyedi módosító tényező nem merül fel, a kockázati besorolás a besorolási alapérték alapján meghatározott kategóriával egyezik meg.
Tekintet nélkül a kockázati besorolási alapérték szerinti kategória-besorolásra, az érintettet magas kockázati besorolási csoportba kell sorolni az alábbi körülmények felmerülése esetén:
A Pmt. szabályzat 10.4. pontjának második fordulata alapján a Kamara elnöke, illetve jogorvoslati eljárásban a Kamara elnöksége – indokolt határozatával – mind a kérdőíves adatfelvétel alapján, mind az egyedi módosító tényezők alapján megállapított kockázati besorolásra vonatkozó döntéstől jogosult eltérni.
Az Üttv. 186.§. (6) bekezdésében foglaltak alapján az egyes kategóriákba sorolt ügyvédek ellenőrzését a rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitásokra és a munkateher esetlegesen bekövetkező változásaira is figyelemmel az alábbi időszakonként kell lefolytatni:
Amennyiben az évente kitöltésre kerülő kockázatfeltáró kérdőív adatai vagy egyéb körülmény alapján az ellenőrzés gyakoriságára rövidebb időszak lesz irányadó, úgy az ellenőrzési időszak betartását az utolsó ellenőrzéshez viszonyítva kell biztosítani.
Kecskemét, 2025. december 1.
Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke
Melléklet:
A 2017. évi LXXVIII. törvény 186. § (6) bekezdésében és a 187.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek, valamint a 2026. évi ellenőrzési terv teljesítése érdekében, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara az általa felügyelt tagokat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott intézkedések betartása céljából ellenőrzi, és ennek alapján kötelezően kockázati csoportokba sorolja. A törvényi kötelezettségek betartása érdekében kérjük, hogy - büntetőjogi felelőssége tudatában, 15 napon belül, az - ALACSONY, KÖZEPES, MAGAS kockázatú besorolhatósághoz, Kamaránk munkáját segítse az alábbi kérdőív kitöltésével.
A megválaszolandó kérdések a 2025. évben végzett tevékenységekre vonatkoznak.
Tájékoztatjuk, hogy a kiértékelést követően, amennyiben kockázati besorolása a korábbiakhoz képest változik, értesítést fog kapni arról, hogy melyik kockázati csoportba került besorolásra.
Tájékoztatjuk továbbá arról is, hogy a kérdőív visszaküldésének elmaradása automatikusan magas kockázati csoportba történő besorolást eredményez, mely besorolás az ellenőrzés alkalmával a ténylegesen végzett tevékenységnek megfelelően módosításra kerül.
1. Közreműködés gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházásával kapcsolatos ügyletben /Pmt. 73.§. (1) bek. a) pont/
□ nem
□ igen
Amennyiben válasza „igen”, kérjük, jelölje meg, hogy nagyságrendileg hány esetben végezte a fenti tevékenységét 2025-ben
□ 1-12 db □ 13-36 db □ 36<
2. Közreműködés ingatlan tulajdonának átruházásával kapcsolatos ügyletben /Pmt. 73.§. (1) bek. b) pont/
□ nem
□ igen
Amennyiben válasza „igen”, kérjük, jelölje meg, hogy nagyságrendileg hány esetben végezte a fenti tevékenységét 2025-ben
□ 1-12 db □ 13-36 db □ 36<
3. Közreműködés gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapításával, működtetésével megszűnésével kapcsolatos ügyletben /Pmt. 73.§. (1) bek. c) pont/
□ nem
□ igen
Amennyiben válasza „igen”, kérjük, jelölje meg, hogy nagyságrendileg hány esetben végezte a fenti tevékenységét 2025-ben
□ 1-12 db □ 13-36 db □ 36<
4. Közreműködés bizalmi vagyonkezelési szerződéssel vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozattal kapcsolatos ügyletben /Pmt. 73.§. (1) bek. d) pont/
□ nem
□ igen
5. Közreműködés ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházásával kapcsolatos ügyletben /Pmt. 73.§. (1) bek. e) pont/
□ nem
□ igen
6. A 2025. évi ügyvédi tevékenységének gyakorlása során Ön pénz vagy értéktárgy letéti kezelését végezte-e?
□ nem
□ igen
Amennyiben válasza „igen”, jelölje be, hogy nagyságrendileg hány esetben végezte a fenti tevékenységet 2025-ben (Letétkezelés ügyleti darabszám):
□ 1-5 db □ 6-10 db □ 10<
7. A letétkezelés összesített ügyleti értéke:
□ 0-50 mFt □ 51-200 mFt □ 200 m Ft<
8. A letétkezelés maximum értéke egy ügyletben:
□ 0-50 mFt □ 51-200 mFt □ 200 m Ft<
9. Bizalmi vagyonkezelés végzése
□ nem
□ igen
10. A 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat mellékletével rendelkezik-e?
□ nem
□ igen
11. MÜK szabályzat szerinti magas kockázati elem felmerülése a tevékenység során:
□ 0 db □ 1 db □1<
12. Tevékenysége során bejelentésre okot adó körülmény merült-e fel?
□ nem
□ igen
[S1]Mivel a tárgyévet megelőző év november 30-ig közzé kell tenni az elfogadott tervet (ld. 2. pont), ezért az elfogadásnak is ehhez kell igazodnia
[S2]A Pmt. 46.§. (3) bekezdés alapján az információ-hasznosulásról a tárgyévet követő év március 31-ig kell a pénzügyi információs egység részére megküldeni
Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke